Ezt a receptet simán lehet készíteni dióval, mogyoróval, mandulával, pisztáciával, bármivel. Én kaptam ajándékba egy csomó kesudiót /naturt, sótlanul, pörköletlenül/, így született meg ez az olasz édesség, Magyarországba 🙂
48 darabhoz:
24 dkg liszt
10 dkg kesudió /durvára vágva, eyhén megpirítva/
1 egész tojás
2 tojás sárgája
18 dkg cukor /vagy 12 dkg gyümölcscukor/
10 dkg étcsokoládé durvára vágva
1 tk szódabikarbóna
pici só
A kesudió felét finomra őrlöm, szódabikarbónával, csokoládéval, sóval, maradék kesudióva és a liszttel összekeverem. Közepébe mélyedést készítek és beleütöm a tojásokat. Addig keverem, amíg összeáll és egyenletes lesz. Elég gyorsan megvan.
A sütőt 170 C°-ra előmelegítem, és egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztát két felé osztom (vagy négyfelé, tepsitől is függ), és egyenként kb. 10-13 cm széles, 2-3 cm magas hengerré alakítom, egymás mellé a tepsiben. Eléggé ragacsos, nem igazán lehet vele szépen dolgozni, inkább csak pacsmagolom a kezemmel. A lényeg, hogy nagyjából egyforma szélesek legyenek. 20 percig sütöm.
Deszkára teszem és hagyom langyosra hűlni. Ekkor ferdén, ujjnyi vastagon felszeletelem és a szeleteket a vágott felükkel lefelé, visszateszem a tepsibe. 15 perc alatt ropogósra sütöm őket, mint egy pirítóst. Rácson kihűtőm, majd dobozban várja jobb sorsát. 3 hétig állnak el. Mi mindig ezt kínáljuk a vendégeknek a kávé mellé. Olaszországban járva ne hagyjuk ki. Az egyik legolcsóbb és legfinomabb csemege a pékségekben.
Vélemény, hozzászólás?